Színházpedagógia
Az előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások célja, hogy nézőink az előadások után együtt beszélgetve, játszva dolgozzák fel a színházi élményt. A dráma és a színház eszközeit kínáljuk véleményük, problémáik megfogalmazásához, remélve, hogy a játék valódi közösségi élménnyé teszi a színházlátogatást.
Programunkat képzett színházpedagógusok, Egervári György, Kálócz László és Tóth Cecília tervezik és vezetik.
A Pesti Magyar Színházban megkülönböztetett figyelmet fordítunk a gyermek és ifjúsági korosztályra, Színházpedagógiai Programunkban igyekszünk a fiatal közönség minél tágabb körét megszólítani, a kisiskolás korosztálytól a fiatal felnőttekig…
A színház repertoárjában olyan előadások is bőven megtalálhatók, amelyek kifejezetten a fiatalok nyelvén, a fiatalok élethelyzeteivel foglalkoznak.
Előadásaink többségéhez kapcsolódik színházpedagógiai foglalkozás, melyek az előadásban felmerülő életkori problémákra fókuszálnak, alapvetően döntési helyzetekre épülve kínálnak színházi jellegű szerepjátékot és közös gondolkodást a résztvevők számára.
Színházpedagógiai foglalkozásaink minden esetben az éppen résztvevő csoport preferenciáihoz és reakcióihoz igazodnak, a közös játék és gondolkodás elindításához rendelkezünk kérdésekkel, ám kész válaszaink – szerencsére – nincsenek, a problémák körbejárása során a válaszokat a résztvevőkkel közösen igyekszünk megtalálni.
Fontosnak tartjuk, hogy a színházpedagógiai foglalkozásaink és projektjeink fókuszai és tanulási területei jól behatárolhatóak, értelmezhetőek és akár iskolai tanmenethez is kapcsolhatóak legyenek.
A színház fontos feladatának tekinti, hogy láthatóvá, elérhetővé tegye előadásait látássérültek (gyerekek és felnőttek) számára is. Az akadálymentes Látható Láthatatlan speciális színházpedagógiai program sikeres indulása után célunk, hogy továbbra is biztosítani tudjuk az akadálymentes gyermekelőadásokhoz kapcsolódó feldolgozó drámafoglalkozásokat.
A Színházpedagógiai Programban megvalósuló foglalkozásokhoz kapcsolódó előadások:
Az előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások célja, hogy nézőink az előadások után együtt beszélgetve, játszva dolgozzák fel a színházi élményt. A dráma és a színház eszközeit kínáljuk véleményük, problémáik megfogalmazásához, remélve, hogy a játék valódi közösségi élménnyé teszi a színházlátogatást.
Programunkat képzett színházpedagógusok, Egervári György, Kálócz László és Tóth Cecília tervezik és vezetik.
A Színházpedagógiai Programban megvalósuló foglalkozásokhoz kapcsolódó előadások:
6-12 éveseknek: Rumini; Harisnyás Pippi; Valahol Európában; Tündér Lala; Időfutár; PIN:OKKIO; Tom Sawyer kalandjai; A halhatatlanság országa; A kincses sziget
12-18 éveseknek: Valahol Európában; Időfutár; Legyetek jók, ha tudtok; Pacsirta; A kincses sziget; Fagyi
16-20 éveseknek: Holnapelőtt
A 2019/20-as évadra tervezett színházpedagógiai foglalkozástípusok
Dráma Futár program
Színházi előadást követő színházpedagógiai foglalkozások GYERMEK, IFJÚSÁGI és FIATAL FELNŐTT KOROSZTÁLY számára
Színházi előadást követő színházpedagógiai foglalkozások FELNŐTT KOROSZTÁLY számára
Látható Láthatatlan színházpedagógiai foglalkozások LÁTÁSSÉRÜLT GYERMEK KOROSZTÁLY számára
Fontos tudnivalók
A program teljes árú színházjegy megvásárlásával ingyenes!
A foglalkozásokon előzetes egyeztetés alapján vehetnek részt a csoportok, osztályok.
A regisztrációra a színházjegy vásárlásakor van lehetőség.
A foglalkozásokat
– meghatározott korosztályoknak, évfolyamoknak tervezzük és ajánljuk. Kérjük, a megjelölt korhatárokat vegyék figyelembe a jelentkezésnél!
– osztályoknak, vagy egymást ismerő közösségeknek tervezzük, minimális csoportlétszám 16 fő, maximális létszám 33 fő.
A Magyar Színház színházpedagógiai programjáról részletesebben itt olvashat.
Szóbeli tájékoztatást a SZERVEZÉSI IRODA munkatársai adnak, a következő elérhetőségeken:
E-mail: szervezes@mszinhaz.hu
Iroda:
1061 Budapest, Dalszínház utca 10. (Jegyiroda)
Nyitvatartás: Hétfőtől-péntekig: 10.00-18.00 óráig
Telefon: +36 1 226 1613
Telefonszámok:
|
Bemutatkozunk – a Pesti Magyar Színház színházpedagógusai
Kálócz László vagyok, 34 éves és jelenleg Budapesten élek. 1996-ban, még általános iskolásként kezdtem el színjátszással foglalkozni, s bár akkor még nem fogalmazódott meg bennem, hogy mit is szeretnék csinálni az életben, annyit tudtam, hogy a színháznak valami köze kell, hogy legyen hozzá. 2001-ben kerültem a Kerekasztal Színházi Nevelési Központ kötelékébe és kezdtem dolgozni színész-drámatanárként Kaposi László kezei alatt. 2008-ig voltam tagja a társulatnak, ahol napi szinten játszottunk komplex színházi-nevelési programokat többféle korosztálynak is. Majd pár év kihagyás és az egri Eszterházy Károly Főiskola mozgóképkultúra és médiaismeret szakának elvégzése után, immár szabadúszóként térem vissza a szakmába és kezdtem dolgozni több társulatnál, illetve kőszínháznál. Főként a Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színházban dolgoztam – és dolgozom jelenleg is -, mint színházpedagógus, ahol az óvodásoktól kezdve a középiskolásokig bezárólag, minden korosztálynak tartunk foglalkozásokat. Részt veszek a Nemzeti Táncszínház „Beavató” programjában, ahol középiskolásokkal foglalkozunk kortárs táncelőadások kapcsán, dolgozom a Káva Kulturális Műhely vendégeként több projektben, ahol többek között felnőtteknek is tartunk résztvevő színházi előadásokat és legújabban határon túli fiatalokkal is találkozom osztálytermi színházi-nevelési programok kapcsán egy szlovákiai magyar társulat meghívott tagjaként.
Egervári György vagyok, kereken 20 éve foglalkozom dráma- ill. színházpedagógiával, színjátszással, színházzal pedig majd 30 éve…
A dolgom, a munkám, hogy játékot kínálok és játszom.
Fiatallal, időssel, gyerekkel, felnőttel egyaránt.
Színházteremben, színpadon, iskolában vagy éppen szabad téren, fűben. Télen, nyáron.
Ideális vagy éppen szélsőséges körülmények között.
Bármikor, szinte bármit.
Remek dolog.
Feldolgozó nevelési, közösségi problémák konkrét előadásokhoz kapcsolódóan
Berg Judit: Rumini
Rendező: Méhes László
A tengerész-kalandregényekből jól ismert Rumini és társai ezúttal ismét nagy bajba keverednek. A vadonatúj, színpadra írt történetben Ferrit-sziget gonosz úrnőjének életveszélyes kelepcéje várja őket, ahonnét csak fortélyok, leleményesség és önfeláldozó bátorság révén lehet szabadulni.
A foglalkozásról:
Utazás Berg Judit világába a Szélkirálynő fedélzetén, az előadás történései utáni időkbe. Egészen pontosan oda, mikor Rumini, a már szépkorú hajóskapitány visszanéz életére, s azon töpreng, vajon sikerült-e neki az, amit az előadás során többször is hangoztatott: „Bebizonyítom, hogy érek valamit.” Vajon mit jelent ez a mondat? Mikor ér valamit az ember? A gyerekekkel közösen felépített történetet végigjátszva válaszokat keresünk – egy öregember kabinjában.
Ajánlott kor:
1–6. évfolyam (6-12 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Astrid Lindgren: Harisnyás Pippi
Rendező: Novák Eszter
Harisnyás Pippi különös ismertetőjelei: vörös copfos, szeplős, felemás harisnyát és kétszer nagyobb cipőt visel, mint a lába. Rakoncátlan és eleven, de mindig helyén az esze és a szíve. A barátaiért bármit megtenne. Járt már a világon mindenütt, de még sohasem járt iskolába, pedig majdnem tízéves. Ő a világ legerősebb kislánya. Egyedül él otthonában, a Villekulla villában. Mégsem egészen egyedül: vele él pöttyös lova és Nilsson úr, a majom.
A foglalkozásról:
Közös szerepjáték Harisnyás Pippi, avagy a renitens, a lázadó gyerek figurája kapcsán felmerülő problémák mentén. Egyáltalán ő az, amit úgy hívunk: „rossz gyerek”? Vajon miért viselkedik így? Mit akar elérni? Ha mellettünk ülne az osztályban, mi hogyan viselkednénk vele? Mit lehet mindezzel szülőként vagy tanárként kezdeni?
Ajánlott kor:
1-6. évfolyam (6-12 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Szabó Magda – Egressy Zoltán: Tündér Lala
Rendező: Halasi Dániel
Az előadást követő színházpedagógiai foglalkozás középpontjában Lala emberszíve áll. A szív, ami megkülönbözteti őt a többi tündértől. Mi jár azzal, ha valakinek más a szíve? Mi történik velünk a hétköznapokban, ha máshogy gondolkodunk a világról? Ha nehezünkre esik azt gondolni másokról, amit elvárnak tőlünk?
A foglalkozásról:
Tündér Lala története kapcsán kínálunk közös játékot, amely leginkább rólunk, a játékban résztvevőkről szól majd…
Ajánlott kor:
1-4. évfolyam (6-10 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is.)
Gimesi Dóra-Jeli Viktória-Tasnádi István-Vészits Andrea: Időfutár
Rendező: Tasnádi Csaba
Ahogy egy bölcs mondta egyszer: az idő egy kreálmány.
Hőseink egy véletlen folytán a múltba utaznak, ahol tetteikkel, bár akaratlanul, de megváltoztatják a jelent. A közös játék során következmények nélkül játszunk el a gondolattal, hogy ha időgépünk nincs is, vajon tetteink milyen hatással lehetnek a jövőre?
A drámában szabadon megállíthatjuk, visszajátszhatjuk, bebarangolhatjuk az idősíkokat és olyan kérdésekre kereshetjük a választ, hogy vajon létezik-e olyan művészeti alkotás a mában, ami 200 év múlva is érvényes lesz még? Van-e olyan találmány, aminek világformáló hatása lesz a jövőben? Egyáltalán hol leszünk és hogyan élünk majd mi emberek 200 év múlva?
A foglalkozásról:
Játékot és együtt gondolkodást kínálunk értékek és értéktelenségek mentén egyensúlyozva, érintve a generációk közötti technikai távolságot, és az ebből adódó konfliktusokat is.
Ajánlott kor:
5-8. évfolyam (10-14 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is.)
Dés László-Nemes István: Valahol Európában
Rendező: Nagy Viktor
Nincs kimondva, de a jelmezekből és a díszletekből egyértelműen látszik, hogy a II. világháború végén járunk. (A híres film is erre utal) Egy kisfiú, Kuksi édesapja utolsó mondatát ismételgeti: „Nem szabad félni!”. Az Állami Javítóintézetet szétbombázták. A találatot túlélt fiatal fiúk elveszve, csapatba rendeződve próbálnak életben maradni. A fiúk csapatukba veszik Kuksit is. Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel. Az eleinte nehézkes elfogadást követően rájönnek, hogy csak együtt vészelhetik át ezt a „még nem béke-már nem háború” időszakot. Közben szerveződik a rend és a statáriális bíróság hajszolni kezdi az árvává vált gyerekeket, akiket csavargónak nevez. A két csapat vezetője között meglepő kapcsolat alakul ki. A „domb” tetején találnak egy elhagyatottnak tűnő birtokot. Ott Simon Péter, egykori karmester és zeneszerző lakik. A kezdeti bizalmatlanságból végül bizalom lesz a gyerekek és a ház ura között, aki megtanítja őket a zene, a harmónia, a belső szabadság fontosságára és szeretetére („A zene, az kell”). Azonban az új rend fegyveresei megtalálják őket, de a gyerekek most már szervezettetten állnak ellen. Sikeres, de mégis tragikus véget ér a harcuk. Ám Simon Péter még egy utolsó ajándékot ad a gyerekeknek, amivel egyben életüket is megmenti. Sajnos azonban a finálé dala Kuksit siratja, aki már nem éli meg az áhított holnapot.
A foglalkozásról:
Közös szerepjáték, melynek középpontjában egy gyerekek alkotta közösség működése áll, különös tekintettel a vetélkedésre és a bajtársiasságra. Legyen az egy focicsapat, egy színjátszó csoport vagy bármilyen szakkör, vagy épp egy iskolai osztály… Mind harcolunk valamiért. Mi az, amiért érdemes küzdeni? Van-e olyan dolog, ami mellett kiállnánk? Van-e tett, amit nem hagynánk szó nélkül – legyen az háborús cselekedet vagy akár egy hétköznapi eset mondjuk az iskola folyosóján.
Ajánlott kor:
5. évfolyamtól (kb 10 éves kortól ajánlottt, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Moliére: A fösvény
Rendező: Lengyel Ferenc
Harpagon a világ legzsugoribb embere. Egész élete a kuporgatásssal telik, holott nagy vagyonnal rendelkezik. De ez talán még nem is volna végzetes baj, csakhogy a fösvény öreg immár a fiatalok szerelmi életébe is beleszól. Ugyanis Valér, az inasa és Eliz, a lánya titokban szerelmesek – akárcsak Cléante, Harpagon fia és a szép Marianna. Egy nap Harpagon közli, hogy feleségül akarja venni Mariannát, s Elizt is ki akarja házasítani, mégpedig Anzelm úrral. Természetesen a fiatalok próbálnak ellenkezni, de mindhiába; Harpagon hajthatatlan. Cléante ezért inkább kölcsönt vesz fel, hogy titokban elvehesse Mariannát. A kölcsönt ráadásul az apjától kívánja fölvenni, amire Harpagon rá is jön, és éktelen patáliát csap. Sőt, ravaszul addig-addig csűri-csavarja a szavakat, hogy Cléanté véletlenül elkotyogja házasodási szándékát, mire az apja kitagadja, és immár hatalma teljes tudatában veheti el Mariannát. Csakhogy közben az egyik szolgának sikerül felkutatni Harpagon pénzes ládáját, aki magán kívül van a dühtől, és Valért kezdi el vádolni, mert őt hiszi a tolvajnak. Valér viszont félreérti a helyzetet, és bevallja, hogy szereti Elizt. Ekkor toppan be Anzelm úr, akiről kiderül, hogy ő maga Valér apja, vagyis a fiú nemhogy nem szolga, hanem nagyon is vagyonos ember. Mivel ilyeténképpen nem kell a hozománytól tartania, Harpagon engedélyezi Cléante és Marianna, valamint Valér és Eliz házasságát, ő pedig visszatérhet imádott pénzes ládikójához.
A foglalkozásról:
A pénz nem boldogít… no persze! De mi van, ha egyáltalán nincs? Mihez vezet a hiánya? Mi van, ha sok van valakinek? Létezik egyáltalán olyan, hogy túl sok pénz? Mennyi az elég? Mi mozgatja ezt a rendszert és mennyire hat ránk a pénzszerzés kényszere? Mitől függ egy dolog értéke? Moliére klasszikusa bővem kínál lehetőséget egy szerepjátékos foglalkozáshoz az önzésről és a fogyasztói társadalom visszásságairól, közös gondolkodást az értékrend viszonylagosságáról.
Ajánlott kor:
8-12 évfolyam (14 – 18 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Deres Péter – Vidovszky György: PIN:OKKIO
Rendező: Vidovszky György
Carlo Collodi meséje és Monori András ötlete alapján
A foglalkozásról:
Ha magunk képére teremtünk valamit, egyenrangú lesz velünk? Mi kell ahhoz, hogy kimondjuk az “az” helyett, hogy “ő”? Közös játék gépről és emberről, a szabad akaratról, az egyenjogúságról, az élethez való jogról és arról, hogy vajon miért tekinti magát az ember felsőbbrangúnak minden más teremtménynél…
Ajánlott kor:
3-6 évfolyam (8 – 12 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Horváth János Antal – Horváth Illés – Deres Péter: HOLNAPELŐTT
Rendező: Horváth Illés
A foglalkozásról:
Apokaliptikus bújócska… de mi van akkor, ha nincs búvóhely vagy az összes foglalt? Hőseink össze vannak zárva egy jelképes térben és nemigen tudnak elrejtőzni egymás elől. Metaforája lenne a világnak, amiben élünk? Ami persze tág és egyre tágul, de mi van, ha ez csak álca? Nincsenek titkok, mert mindent megosztunk magunkról. Tudatjuk a világgal, hogy mit reggelizünk, hogy éppen hol vagyunk és mit teszünk, eláruljuk az érzéseinket, elmondjuk hogy mit gondolunk, hozzászólunk, megosztunk avagy céltáblákat rajzolunk magunkra… és bizony lesznek, akik kihasználják ezt, hisz minél többet árulunk el magunkról, annál nehezebb elrejtőzni. Mert hogyan is lehet úgy bújócskázni, hogy közben mindenki azt üvölti “vegyél már észre, itt vagyok!”
Ajánlott kor:
9-12. évfolyam (15 – 18 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
FABÓK MANCSI BÁBSZÍNHÁZA bemutatja: A HALHATATLANSÁG ORSZÁGA
Rendező: Fabók Mariann
A foglalkozásról:
Egy nyughatatlan királyfi, miközben a halhatatlanságot kutatta, elhalad mellette az élet. Mi értelme az örök életnek, ha közben elfeledkezik mindarról, ami fontos? Egyáltalán mi fontos az életben? Mivel érdemes eltölteni az időt, amit kaptunk, ha nincs 1000 évünk, de még 100 sem? Hogyan lehet megbékélni azzal, hogy életünk során elveszítünk magunk mellől szeretteket, szeretett dolgokat?
Nehezen emészthető témák, könnyed játékkal, tárgyhasználattal felkínálva, kisiskolásoknak.
Ajánlott kor:
1-4.évfolyam (6-10 éves kor között, színházpedagógiai gyakorlattal nem rendelkező csoportnak is)
Mire jó a színházpedagógia? A pedagógusoknak szóló TanTrend oldalon részletesen olvashat a színházunkban folyó színházpedagógiai programról. Maczák Ibolya több alkalommal volt nálunk, és részese volt annak az alkotó folyamatnak, amikor egy adott csoporttal ugyanarról a témáról különböző szempontból tartottak színházpedagógusaink foglalkozást. Így ismerte meg a Magyar Színházban folyó színházpedagógiai munkát.
MIRE TANÍT A SZÍNHÁZ címmel itt olvashatók írásai: