IVÁNKA CSABA szí­nész-rendező, (Budapest 1948. április 17 - 1996. június 4. - Szülei: Ivánka Károly és Lukács Vilma. Testvérei: Ivánka Károly és Ivánka Mária. Felesége: Bartos Zsóka. Gyermekei: Zsófia 1975. és Vince 1977.) A Színház- és Filmművészeti Főiskola szí­nész szakán 1973-ban végzett Vámos László növendékeként. A szí­nházrendező szakon Ádám Ottó taní­tványa volt, ahol 1987-ben fejezte be tanulmányait.
Pályája 1973-ban a Bartók Színházban indul. 1974-től 1981-ig a Székely Gábor, Schwajda György majd Kerényi Imre, végül Paál István vezette Szolnoki Szigligeti Színház művésze. Vendégként dolgozott a Radnóti Szí­npadon, az Arany János Színházban, a Veszprémi Petőfi Színházban, a Katona József Színházban és a Madách Színházban. 1982-től a Nemzeti Színház tagja volt, ahol Vámos László, Kerényi Imre, Csiszár Imre, Sí­k Ferenc, Iglódi István rendezéseiben játszott, s később rendezett.

Kitüntetései:

RAJZ JÁNOS-DÍJ 1986, JÁSZAI MARI-DÍJ 1988, TAMÁSI ÁRON-DÍJ 1995.

Művészi munkájára nagyfokú igényesség, elmélyültség volt jellemző, amely szerencsésen párosult az új iránti fogékonysággal, integrációs képességekkel, kreatí­v sugallatokkal, esztétikai - etikai tartással, s feddhetetlen emberséggel. - Sokirányú tehetsége alkalmassá tette hatalmas prózai szerepek elmélyült megformálására, s nagy énektudást igénylő kimagasló zenés szí­nházi alakí­tásokra egyaránt. - A szí­nház egésze érdekelte, ezt jelzik dramaturgiai munkái, s mindenekelőtt igazi alkotóközösségeket teremtő rendezései.

Nagy í­vűnek í­gérkező művészi pályáját törte derékba tragikusan fiatalon, 48 éves korában bekövetkezett halála.1996. június 13-án, nagy részvét mellett, több százan kí­sérték utolsó útjára Ivánka Csabát, a Nemzeti Színház fiatalon elhunyt, nagytehetségű szí­nész-rendezőjét, a Farkasréti Temetőben...

Hámori Ildikó - Lázár Kati - Papp Zoltán - Rubold Ödön
búcsúztatója

Boros István: In memoriam I.Cs. - Magyar Nemzet 1996. június 19.

Róla:

NYISD KI APÁM A KAPUDAT - IVÁNKA CSABA SZEREPEIBŐL PAPP ZOLTÁN VÁLOGAT - Magyar Rádió SZÍNÉSZMÚZEUM sorozatának emlékműsora. Sorozatszerkesztő: Sződy Szilárd.

NEUROCK - IVÁNKA CSABA EMLÉKÉNEK - fekete-fehér és szí­nes 60 perces dokumentumfilm 1989-2001. Rendező: KISFALUDY ANDRÁS, Operatőr: Sasvári Lajos

Szereplők: Ivánka Csaba, Hollósi Frigyes, Kézdy György, Kerényi Imre, Lázár Kati, Mácsai Pál, Nagy Árpád, Papadimutriu Athina, Papp Zoltán, Rubold Ödön, Vas Zoltán Iván, Bartos Zsóka, és a zenésztársak közül: Lakatos Bétoven Dezső, Merena Sándor, Patai Tamás

Kopecsni Péter:
CSABA

"Csabáról beszélni: ehhez először is őszintének kellene lenni. Vagyis ki kéne lépni önmagamból. Pedig éppen ott benn volt jó vele együtt lenni: mérhetetlen tágasságban, folytonos megnyí­lásban, szüntelen égésben. Tisztí­tott, megnyitott, égetett. Szinte az őrületig heví­tett izzásban fájt és volt boldog. Például a szí­npadon. Vagy amikor másokkal dolgozott. Vagy együtt volt...

Emlékének ápolására, a művész családja létrehozta az Ivánka Csaba Alapítványt, azzal az elsődleges rendeltetéssel, hogy évente egy alkalommal egy arra érdemes szí­nházművész elnyerhesse az IVÁNKA CSABA-DÍJAT.

>>FOTÓK<<

>>A HATVANADIK SZÜLETÉSNAPON<<

Fontosabb szerepei:

JODELET VICOMTE (Moliere: Kényeskedők),
GIUSEPPE (Shaw: A sors embere),
MITCH (Tennessee Williams: A vágy villamosa),
HARANGLÁB (Petőfi Sándor-Simon István: A helység kalapácsa),
ZIEGLER (Rudas Gábor-Békés József: Várj egy órát),
MAGYAR SÁNDOR (Mesterházi Lajos: Férfikor),
CÉRNA GÁBOR (Babay József: Három szegény szabólegény),
HLESZTAKOV (Gogol: A revizor),
LIPITLOTTY (Csokonai: Karnyóné),
SZELLEMFI (Szigligeti: Liliomfi),
SZUNDI (Schwajda György: Egércirkusz),
LOTHAR GRÓF (Oscar Straus: Varázskeringő),
LUCENTIO (Shakespeare: A makrancos hölgy),
PINOKKIÓ (Carlo Collodi - Litvai Nelli: Pinokkió),
VALENTIN (MacDermot-Shakespeare-Shapiro: Veronai fiúk),
AGUSTIN (Goldoni: Karnevál-végi éjszaka),
SAINT MICHEL LOPEZ HERCEG (Szirmai-Martos: A Glória kapitánya),
GALIBA (Fazekas Mihály-Schwajda György: Lúdas Matyi),
KOBY, RÁDIÓRIPOETER (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása),
GRÓF RICCARDO (Goldoni: Bugrisok),
POSTÁS (Radicskov: Január),
PAP (Leigh-Wasserman: La Mancha lovagja),
CANDIDE (Voltaire-Serge Ganzi: Candide),
CANDIDE (Leonard Bernstein-Voltaira: Candide),
BORBÉLY (Ismeretlen szerző: Bakhus),
VOJNYICEV (Csehov: Platonov szerelmei),
NYOLCADIK ESKÜLDT (Reginald Rose: Tizenkét dühös ember),
LUCIFER (Madách: Az ember tragédiája),
ORIN (O'Neil: Amerikai Elektra),
ÁDÁM - JÉZUS (Balogh-Kerényi: Csí­ksomlyói passió) - Ezt a szerepet tí­z éven át, több mint 400 alkalommal játszotta a Várszí­nházban, nagy nemzetközi sikereket is aratva Szófia, Róma, Le Havre, Pergine, Köln, Berlin, Trento szí­npadain és az erdélyi magyar szí­nházakban.
ÉNEKES (Kertész Ákos: Huszonegy),
GÖNCÖL PÁL (Kertész Ákos: Családi ház manzárddal),
PÉTER (Shakespeare: Romeo és Júlia),
CSUBAKOV (Csehov: Háztűznéző),
BÁRÓ (Ben Jonson: Volpone),
VALÉR (Hubay Miklós: Tüzet viszek),
LAKÁJ (Ruy Blas: Királyasszony lovagja),
TUDÓS - ZENÉSZ, UDVARONC, BARÁT, DEMAGÓG (Madách: Az ember tragédiája),
BORNEMISZA PÉTER (Szophoklész: Magyar Electra),
8. ESKÜDT (Reginald Rose: Tizenkét dühös ember),
BORGIA FŐPAP (Németh László: Gelilei),
TORDA, A TÁLTOS (Szörényi-Bródy: István, a király),
LANZELO GOBBO (Shakespeare: A velencei kalmár),
DON GUSMAN DE HÜBELE (Beaumarchais: Figaró házassága),
THERESIAS (Szophoklész: Antigoné),
JÚDÁS (Schwartz-Green-Tebelak: Godspell),
VACKOR (Shakespeare: Szentivánéji álom),
CERVANTES-DON QUIJOTE /Leig-Wasserman: La Mancha lovagja/ Talán ez az alakí­tása mondható másik, művészi munkáját minősí­tő emblematikus szerepének TORDA, A TÁLTOS megismételhetetlennek tűnő megformálásával együtt, amelyekben szerencsésen ötvöződött nagy rockszí­npadi tapasztalata a prózai szí­nész elemző készségével, alakformáló erejével.
Utolsó alakí­tása a Madách Színházban a MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÓ volt, Németh László: Széchényi cí­mű darabjában.

Főbb rendezései:

Horváth Péter: KAMARAMBÓ, A SENKI FIA,
Petőfi Sándor: A HELYSÉG KALAPÁCSA - Simon István átirata,
Valéry: A LÉLEK ÉS A TÁNC,
Mrozek: HÁZ A HATÁRON,
Csokonai: KARNYÓNÉ SZERELME,
Sultz Sándor: BARÁTAIM KANNIBÁLOK,
Remenyik Zsigmond: KARD ÉS KOCKA,
Kovács Attila-Asztalos János: SZELLŐJÁRÓ KÖPÖNYEG,
Dosztojevszkij: EGÉRLYUK,
Dunai Ferenc: PÁRHUZAMOS POFONOK,
Határ Győző: ELEFÁNTCSORDA,
Szép Ernő: KÁVÉCSARNOK,
Tamási Áron: TÜNDÖKLŐ JEROMOS,
Bródy Sándor. A TANÁTÓNŐ,
Shakespeare: OTHELLO.

Dramaturgiai-í­rói munkái: Sarkadi Imre, Szörényi Levente és Bródy János mellett társszerzője a KŐMÜVES KELEMEN cí­mű rockballadának. - A Nemzeti Színház felkérésére elkészí­tette Petőfi Sándor: A HELYSÉG KALAPÁCSA cí­mű művének szí­npadi adaptációját, - s hagyatékban maradt ÓCEÁN cí­mmel Nagy Árpáddal í­rt rockoperája.

Fontosabb filmes-televí­ziós munkái:

IVÁNKA CSABA nyurga, halk szavú, álmatag tekintetű, göndör, sötéhajú fiatalemberként, vált ismertté a mozivásznon. Történelmi és kortárs mozgóképekben egyaránt szerepelt. Ő volt a Törökfejes kopja reménytelenül szerelmes, kedves költője, a Kenyér és cigaretta "biztos egzisztenciájú" Zotyója, s emlékezetes alakí­tást nyújtott a Gazdag szegények adóvégrehajtójának szerepében is.

MAKRA - 1972,
TISZTESSÉG, BECSÜLET - MTV 1972 - Rendező: Horváth Tibor,
PIRX KALANDJAI - MTV 1973,
A TÖRÖKFEJES KOPJA - 1973 - Rendező: Zsurzs Éva,
AZ IDŐK KEZDETÉN - 1975,
KENYÉR ÉS CIGARETTA - 1975 - Rendező: Csányi Miklós,
GAZDAG SZEGÉNYEK - MTV 1980 - Rendező: Karinthy Márton,
ELVESZETT ILLÚZIÓK - 1982 - Rendező: Gazdag Gyula,
REST MISKA - MTV 1982 - Rendező: Csányi Miklós,
A HÉT VARÁZSDOBOZ - Rendező: Babiczky László,
PARANCSRA TETTEM - MTV 1984 - Rendező: Hajdufy Miklós,
ARANYIDŐ - MTV 1987 - Rendező: Katkics Ilona,
FŐÚR, ÁRJA A TÖBBIHEZ - MTV 1989,

Szí­nészként és rendezőként is sokat dolgozott a Magyar Rádióban, ahol munkáját többször is ní­vódí­jjal ismerték el. Emlékezetes alakí­tást nyújtott az alább felsorolt produkciókban:

Tar Sándor: FRISS SZÉL ÓCEÁN,
Darvas Ferenc: RÉSZEG ESŐ,
Tar Sándor: FEHÉR HABOK,
Apuleius: ARANYSZAMÁR,
Robin White: KATONÁK,
Pállya István. RAVASZI ÉS SZERENCSÉS,
Illés Endre: TÖRTETŐK,
Tömörkény István: BARLANGLAKÓK,
Michel Vinaver: EBBŐL KI KELLENE SZÁLLNI,
Kurucz Gyula: A FIÚK,
Balázs Béla: DOKTOR SZÉLPÁL MARGIT,
Adrian Rhys: KORMÁNYTISZTVISELŐK,

Főbb rádiós rendezései:
Zorin: VARSÓI MELÓDIA,
Varsa Mátyás: PIPACSMÉHECSKE,
Vathy Zsuzsa: GYERE JÓ PAJTÁS,
Turczi István: NEANDERKÁVÉHÁZ,
Tamás Menyhért: BALBÁNA,
Kopecsni Péter: ÁTHALLÁSOK,
Spí­ró György: BÚPARK,
Határ Győző: ELEFÁNTCSORDA,
Tamás Menyhért: A KŐGÖRGETŐ

A szí­nház mellett másik szerelme a rockzene volt. Alapí­tója,zeneszerzője, szövegí­rója és énekese volt a TOPÓ NEUROCK TÁRSULAT-nak (1982-92), majd a TOPÓ HUNGAROCK TRUPP-nak (1994-96).
A zenekarok története, fotók, az Ivánka Csaba Alapítvány honlapján>>

A zeneker első "albuma", a FURNÉR 1. 1987 -ben jelent meg, a "Kenyai Hanglemezgyártó Vállalat felvételei alapján (szegény)házi kiadásban." A "lemez" lejátszásához különleges "technika" szükségeltetett, nevezetesen: kézi gyalu, vagy skyl fűrész. A 11 dal szövegét és posztert is tartalmazó korong nagy sikert aratott, s a mai napig "ereklyeként" őrzi, aki hozzájutott.

Ivánka Csaba dalainak válogatása először AZ ÖRÖG NEM ALSZIK cí­mmel 1995-ben jelent meg. A kiadvány az első magyar rockzenei CD-ROM volt, azaz a lemez multimédiás anyagokat is tartalmaz. Kiadó: az Automex és a Kerorg Kft. Hangmérnök: Jankai Béla, Szűcs Norbert, Zenei rendező: Törőcsik Géza, Képfelvétel rendező: Silló Sándor, Supervisor, programozó: Pluhár Péter, Producer: Klí­ma Dénes.

Hallgatható dal a fenti  CD-ről:
Zene: Ivánka Csaba, Lakatos (Bétóven) Dezső, Merena Sándor, Topó Hungarock Trupp - Hangszerelés: Törőcsik Géza - Szöveg: Ivánka csaba

>>NEUROCK<<

Hallgatható dal az alábbi CD-ről:
Zene: Ivánka Csaba, Lakatos (Bétóven) Dezső, Merena Sándor, Topó Neurock Társulat - Szöveg: Ivánka Csaba

>>KOCSMA<<

Halála után csaknem tí­z évvel, 2005-ben jelent meg TOPÓ NEUROCK TÁRSULAT - A MI FORRADALMUNK - '89 KARÁCSONY cí­mmel - egy restaurált koncert felvétele, a CrossRoads Records Kiadásában, (78 perc - 18 szám), autentikus dalszövegekkel, fotókkal - Hangmérnök: Solti Csaba, Hangrestaurátor: Berkes László, Producer: Kovács "Rastamás" Tamás

Ivánka Csaba síremléke a Farkasréti Temetőben
Pusztai Ágoston szobrászművész alkotása