SZÖRÉNYI LEVENTE - BRÓDY JÁNOS
ISTVÁN, A KIRÁLY

– rockopera két részben –

Boldizsár Miklós "Ezredforduló" című drámájának felhasználásával

 

István, a király

TÓTH SÁNDOR

Sarolt, István anyja

CSÁSZÁR ANGELA

Gizella, István felesége

SZŰCS KINGA

Asztrik, főpap

JEGERCSIK CSABA

Térítők

MIHÁLY PÁL

Német lovagok
Vecellin

SIPOS IMRE/
BEDE-FAZEKAS SZABOLCS

Hont

SZATMÁRI ATTILA

Pázmány

PAVLETITS BÉLA

Koppány, a lázadó

GÉMES ANTOS

Torda, a táltos

GULA PÉTER

Laborcz, magyar úr

TAHI JÓZSEF

Réka, Koppány lánya

AUKSZ ÉVA

Koppány feleségei
Picur


RUTTKAY LAURA

Boglárka

BALSAI MÓNI

Enikő

BENKŐ NÓRA

Magyar főurak
Sur


RANCSÓ DEZSŐ

Solt

SZŰCS SÁNDOR

Besse

BOTÁR ENDRE


Fiatal regős


KOZMA GÁBOR a. n.

Regős

GÖMÖRI ANDRÁS a. n.

Krónikás

SZÉLYES IMRE

 

Közreműködik a Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes.

Díszlettervező: CSIKÓS ATTILA Jelmeztervező: RÁTKAI ERZSÉBET
Koreográfus: ROMÁN SÁNDOR
Karmester: FEKETE MARI Dramaturg: MÁRAI ENIKŐ
Rendezőasszisztens: ZAKAR ÁGI

Rendező:
IGLÓDI ISTVÁN

A mű jogait a ZIKKURAT Színpadi Ügynökség képviseli, producere: Rosta Mária

>>KÉPEK AZ ELŐADÁSBÓL<<

 

ISTVÁN, A KIRÁLY

"Nyilvánvaló, hogy az opera István és Koppány ideológiai ellentétére épül fel. Szeretnénk sejtetni azt a gyötrelmes, konfliktusokkal terhes, lelkiismereti problémák egész sorát is felvető helyzetet, amelyben az államférfinak, Istvánnak döntenie kellett, vállalnia kellett döntése következményeit."

(Szörényi Levente)

"Az opera alapkonfliktusa a Géza fejedelem halála után kialakult történelmi helyzet, István és Koppány összecsapása. Mí­g Koppány az ősi hagyományokat, a függetlenséget akarja megvédeni, addig István felismeri, hogy az országnak a keresztény vallásra, szövetségesekre van szüksége ahhoz, hogy önálló állami létének alapjait megvethesse.

István messzebb látott kortársainál. Felismerte, hogy a hatalom minden terhével és ellentmondásával együtt is teljesí­teni kell a történelem parancsát. Béke és biztonság kell, országépí­tés kell, jobbat és többet kell adni az önnön érdekeit nem mindig felismerő népnek, amely az idegen befolyástól a nemzet önállóságát, a hajszálgyökerek elvesztését félti, a nyugati birodalmi rendszerbe való beolvadástól félti a magyarságot."

(Bródy János)

1985 szeptemberében a Nemzeti Színházban volt az István, a király cí­mű rockopera kőszí­nházi ősbemutatója. A mű az azóta eltelt másfél évtized alatt klasszikussá érett. A klasszikusok minden időben más és más fénytörést kapnak. Összetett mondanivalójuk más és más rétege "fénylik fel", válik érdekessé, aktuálissá. Most, 2000-ben, a millennium évében István helyes döntését ünnepeljük, melynek eredménye a magyarság fennmaradása Európában. A mű újbóli bemutatása í­gy egyfajta nemes tradí­ció folytatásának is tekinthető. Az 1985-os előadás az akkor felnövő nemzedék egyik alapélményévé vált. Reméljük, sok fiatal fedezi fel ezt a művet ma is, és újra fel fogják fedezni azok is, akiknek szép emlékei fűződnek az István, a király korábbi előadásaihoz.

JEGYEK

Színház Tv:
Részletek az előadásból,
interjúk a főszereplőkkel és a produkció rendezőjével

 


 
HÍRLEVÉL
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés