Heltai Jenő
A NÉMA LEVENTE

- vígjáték két részben -

Bemutató: 2002. szeptember 27.

Zilia Duca, nemes olasz hölgy

GREGOR BERNADETT

Agárdi Péter, magyar vitéz

MIHÁLYI GYŐZŐ

Beppó, a csatlósa

BEDE FAZEKAS SZABOLCS

Mátyás, a magyarok királya

X X X

Beatrix, a felesége

 RUTTKAY LAURA

Gianetta

 TÓTH ÉVA

Zilia bárátnői Monna Mea

 BEDE FAZEKAS ANNAMÁRIA

Carlotta, komorna

 SOLTÉSZ BÖZSE

Nardella, a királyné dajkája

 DÁNIEL VALI

Galeotto Marzio, a király krónikása

 HUSZÁR LÁSZLÓ

Tiribi, a király udvari bolondja

 SZATMÁRI ATTILA

Öreg pap

PATHÓ ISTVÁN
IZSÓF VILMOS

Közreműködnek a Pesti Magyar Színiakadémia növendékei:
BRÜCKL RICHARD, JUHÁSZ LEVENTE, MAKA GYULA

Történik: az I. rész Moncalieriben, Itáliában, Zilia Duca házában,
a II. rész Hainburg várában, Ausztriában.

Díszlet: É. KISS PIROSKA
Jelmez: SCHAFFER JUDIT
Zenéjét összeállította: MAGYAR KORNÉL
Dramaturg: BERECZKY ERZSÉBET
Segédrendező: TRIMMEL ÁKOS

Rendező: BERÉNYI GÁBOR

Gregor Bernadett, Mihályi Győző

>> TOVÁBBI KÉPEK AZ ELŐADÁSBÓL <<

A NÉMA LEVENTE

Mátyás király fekete seregének hadnagya, Agárdi Péter, itáliai portyázásuk alatt beleszeret egy ifjan megözvegyült nemes hölgybe, Ziliába. Amikor végre személyesen is találkozhat vele, megvallja szerelmét, s egy búcsúcsókért bármilyen áldozatra kész. A hölgy kegyetlen árat kér: háromévi némaságot.

Eltelt egy év és Agárdi Péter tarja a szavát. Mátyás király 1000 aranyat fizetne annak, aki néma vitézét meggyógyí­tja, de akinek nem sikerül, annak Setét Lajos, Mátyás bakója a fejét veszi. Zilia útrakél, mert biztos abban, hogy egyedül ő ismeri "néma Péter" bajára az orvosságot...

***

Heltai Jenő (1871-1957) költészetünk és irodalmunk legsokoldalúbb művészei közé tartozott, í­rt regényt, verseket, szí­njátékokat. A szí­npad nemzetközileg is elismert mestere.

A néma levente minden idők legnagyobb szí­npadi sikere. A nemes történelmi hagyomány, a kaland, szerelem és derűsen könnyed költészet remekmí­vű ötvözete. A ví­gjáték ősmemutatója a mai Hevesi Sándor téri Magyar Színházban volt 1936-ban, Hevesi Sándor rendezésében, a kor akkori legnagyobb szí­npadi sztárjaival, Bajor Gizivel és Törzs Jenővel. Az azóta eltelt majd hat évtized során számos hí­res, szép felújí­tást ért meg a darab, amely most visszatér első diadalmas sikere szí­nhelyére, a Magyar Színházba.

 
HÍRLEVÉL
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés