|
Kossuth-díjas, Érdemes- és Kíváló művész, A Nemzeti Színház örökös tagja, A Nemzet Színésze
RAKSÁNYI GELLÉRT (Szigetvár, 1925. július 19. - Budapest, 2008. május 20. Szülei: Raksányi Árpád, Durkó Margit) színművész, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1947-ben végzett, s azóta folyamatosan a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től elhunytáig, a Pesti Magyar Színház művésze volt. Raksányi Gellért máig a magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínésze. Robosztus alkata, zengő orgánuma míves beszéde, pontos karakterformáló képessége, színpadon, filmen egyaránt összetéveszthetetlenné tette. Alakításait nagy jellemformáló erő, szuggesztív előadásmód, mélységes humor jellemezte.
Kitüntetései: Farkas-Ratkó díj 1957, Jászai Mari-díj 1966, Érdemes művész, 1978, Kíváló művész 1989, A Nemzeti Színház örökös tagja 1989, Kossuth-díj 1992, Petőfi Sándor Sajtószabadság-díj 1997, Terézváros díszpolgára 2000, A Nemzet Színésze 2000, Obersovszky-díj 2002, Magyar Örökség Díj 2006.
|
A Magyar Színház megrendülten tudatja, hogy 2008. május 20-án, életének 83. évében elhunyt RAKSÁNYI GELLÉRT Kossuth-díjas, Kiváló- és Érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze.
Búcsúztatása 2008. június 4-én, 14.30 órakor lesz, a Farkasréti Temető Makovecz termében. A művész akarata szerint végső nyughelye Balatongyörökön lesz. Kérjük, hogy tisztelői egy szál virággal róják le kegyeletüket. Részletes gyászjelentés>> |
Nekrológok: Bóta Gábor: Elhunyt Raksányi Gellért - Magyar Hírlap, 2008. május 21. AM:Kutyubá - Magyar Hírlap, 2008. május 21. Kadelka László: Kutyu elment - Terasz.hu, 2008. május 21. Pósa Zoltán: Egy alázatos szívű tolmács - Magyar Nemzet 2008. május 22. M.G.P.: Kutyu, az oroszlán - Népszabadság, 2008. május 22. Borzák Tibor: In memoriam Raksányi Gellért - Szabad Föld, 2008. május 30.
Búcsúztatók - Farkasréti Temető, 2008. június 4. Csurka László búcsúbeszéde, Bodrogi Gyula emlékező szavai, Szeghalmi Elemér: Raksányi Gellért ravatalánál, Elmer István: Visszanézett... Raksányi Gellért halálára, Kiss Dénes: Kutyu szólítása Részletes beszámoló fotókkal a búcsúztatásról>>
Pályatársak visszemlékezései - Hirextra, 2008. május 21. Bobory Zoltán: Vihar a Balatonnál - Raksányi "Kutyu" temetésén - Balatongyörök, 2008. június 7.
Utolsó szerepei a Magyar Színházban:
ÖREG CÖDLINGER (Rejtő-Schwajda: A néma revolverek városa), HÁZMESTER (Balázs Ágnes: Andersen, avagy a mesék meséje),
>>INTERJÚK<<
>>Szigethy Gábor: FŐHAJTÁS<< KORTÁRS Irodalmi és krtitikai folyóirat
>>PORTRÉK<<
Könyve: Raksányi Gellért: KUTYU (Budapest 1996. CP Stúdió Bt.)Lektorálta: Szeghalmi Elemér Bővebben>>
Lemeze: SZÓZAT címmel Tolcsvay Béla gondozásában 2003-ban jelent meg a Kutyapódium Bt. kiadásában. Megrendítő erővel tolmácsolja e hangfelvételen Kölcsey Ferenc, Tompa Mihály, Kosztolányi Desző, Sík sándor, Márai Sándor, Ady Endre, Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Carmen Bernos de Gasztold, Gyurkovics Tibor, József Attila, Telekes Béla, Gárdonyi Géza műveit. Bővebben>>
Legfontosabb színházi alakításai:
ORESZTÉSZ (Bornemisza: Magyar Elektra), AZ OROSZLÁN (Shaw: Androcles és az oroszlán), SZMIRNOV: (Csehov: A medve), MARDIAN (Shakespeare: Antonius és Cleopátra), BIBERACH (Katona: Bánk bán), LEONE (Ben Jonson: Volpone), SIBAJEV (Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919. BOLOND (Shakespeare: Vízkereszt vagy amit akartok), KUDORA (Móricz: Úri muri), VOLSZKUSZ SZENÁTOR (Shakespeare-Brecht: Coriolánus), BAKOS BÉLA (Németh László: Villámfénynél), ZEMLJANYIKA (Gogol: A revizor), DONAT (Gorkíj: Jegor Bulicsov és a többiek), TAR (Szabó Magda: Az a szép fényes nap), MEDVEGYEV (Gorkij: Éjjeli menedékhely), ÚJLAKY MIKLÓS (Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak), JETHRO (Madách: Mózes), BÜKSZÉKI (Vészi Endre: Le az öregekkel), VUKOVICS SEBŐ (Illyés: Fáklyaláng), FERDISCSENKO (Dosztojevszkij: A félkegyelmű), POMPEIUS (Shakespeare: Szeget szeggel), PÉTER (Illyés: Dániel az övéi közt), FERENCZI (Kornis Mihály: Halleluja), JAKOB ENGSTRAND (Ibsen: Kísértetek), MENDOZA (Shaw: Tanner John házassága), ELNÖK (Rose: Tizenkét dühös ember), PEDELLUS (Móricz: Légy jó mindhalálig), ALBERTUS (Márai: Kassai polgárok), BRACH (Gyurkovics: Halálsakk), ANTONIO (Beaumarchais: Figaro házassága), VÁNDOR (Sarkadi-Ivánka-Szörényi-Bródy: Kőműves Kelemen), POSTÁS (Örkény: Tóték), PAPA (Wostyla: Az aranyműves boltja), DAMJANICH (Száraz: Nagyszerű halál), MACULANO (Németh László: Galilei), ÖREG GOBBO (Shakespeare: A velencei kalmár), LÁNGHY TISZTELETES (Jókai: A kőszívű ember fiai), WERNYHORA (Wyspianski: Menyegző), BÓDI (Szakonyi: Vidám finálé), DUDEK FERDINÁND (Szabó Magda: Régimódi történet), PATIKÁRIUS (Shakespeare: Romeo és Júlia), MIHÁLY ARKANYGYAL, ELSŐ A NÉPBŐL, KRISZPOSZ, ELSŐ UDVARONC, KOCSMÁROS, LUTHER (Madách: Az ember tragédiája), HÁZMESTER (Balázs Ágnes: Andersen avagy a mesék meséje), ÖREG CÖDLINGER (Rejtő-Schwajda:A néma revolverek városa),
RAKSÁNYI GELLÉRT hosszú pályafutása során számtalan szerepbe ugrott be, például Németh László: Galilei élete című drámájának - a címszerepén kívül - valamennyi alakját eljátszotta az évek során, s bizonyára nem véletlenül tudja Madách remekműve, Az ember tragédiája szövegét sem az elejétől a végéig. Szerepei életteliek, apró részleteiben is kidolgozottak voltak. Kitűnően mondott verset is. Repertoárján szinte a teljes magyar líra szerepelt, s döbbenetes erővel hatottak tolmácsolásában például Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Márai Sándor, Babits Mihály, Arany János, Ady Endre hallhatatlan művei.
Önálló estjei:
ÁLARC NÉLKÜL, KUTYU IDŐK
Film, Tv:
RAKSÁNYI GELLÉRT több mint ötven filmben és televíziós produkcióban szerepelt. Emlékezetes karakterszerepeket formált meg többek között, Fábri Zoltán, Gertler Viktor, Bán Frigyes, Magyar József, Keleti Márton, Zolnay Pál, Kormos Gyula, Nádasdy László, Kézdi-Kovács Zsolt, Fejér Tamás, Rózsa jános, Várkonyi Zoltán, Szinetár Miklós, Szőnyi G. Sándor, Horváth Ádám, Koltay Róbert filmjeiben.
Filmográfia:
LUDAS MATYI- 1949, SZABÓNÉ - 1949, KIS KATALIN HÁZASSÁGA - 1950, DÉRYNÉ - 1951, FÖLTÁMADOTT A TENGER - 1953, RÁKÓCZI HADNAGYA - 1953, - FEL A FEJJEL - 1954, KÖRHINTA - 1955, SZAKADÉK - 1956, LÁZ - 1957, A SZÖKEVÉNY - 1958, BOGÁNCS - 1958, FELFELÉ A LEJTŐN - 1958, ÉDES ANNA - 1958, SÓBÁLVÁNY - 1958, ÁLMATLAN ÉVEK - 1959, ÉGRENYÁLÓ ABLAK - 1959, SZERELEM CSÜTÖRTÖK - 1959, SZOMBATTÓL HÉTFŐIG -1959, CSUTAK ÉS A SZÜRKE LÓ - 1960, ARCNÉLKÜLI VÁROS - 1960, NŐ A BARAKKBAN - MTV 1961, NAPFÉNY A JÉGEG - 1961, ÁPRILISI RIADÓ - 1961, MEGÖLTEK EGY LEÁNYT - 1961, AZ ARANYFEJ - 1961, NAPPALI SÖTÉTSÉG 1963, DÉLTŐL HAJNALIG - 1964, VIZIVÁROSI NYÁR - 1964, A PÉNZCSINÁLÓ - 1964, KRISTÓF A MAGÁNZÓ - MTV 1965, HÚSZ ÓRA - 1965, A KŐSZÁVÜ EMBE FIAI I-II. - 1965, A TIZEDES MEG A TÖBBIEK - 1965, VÁLTOZÓ FELHŐZET - 1966, BUDAPESTEN HARCOLTAK I-III.- MTV 1967, NEM VÁROK HOLNAPIG - 1967, LAVINA - MTV 1967, MONDD A NEVED - MTV- 1968, A BESZÉLŐ KÖNTÖS - 1968, FÁKLYALÁNG - MTV 1968, ISTEN ÉS EMBER ELŐTT - 1968, A MÁSODIK LÖVÉS - MTV 1968, A HOLTAK VISSZAJÁRNAK - 1968, HOLTÁG - MTV 1968, TÖRTÉNELMI MAGÁNÜGYEK - 1969, LEGENDA A PÁNCÉLVONATRÓL - MTV 1969, MI TÖRTÉNT BANKGASSÉBAN? - MTV 1969, ÉN, PRENN FERENC I-III. - MTV 1969, TRIPTICHON - MTV 1969, LEVELEK MARGITNAK - MTV 1969, A REVIZOR - MTV 1969, A KORMÁNYZÓ - MTV 1969, JELZŐLÁMPA - MTV 1970, A 0416-OS SZÖKEVÉNY I-V. - MTV 1970, ÉRIK A FÉNY - 1970, A HALHATATLAN LÉGIÓS - AKIT CSA PÉHOVARNAK HÁVTAK - 1970, RÓZSA SÁNDON I-XII. - MTV 1970, A LEGUTOLSÓ - MTV 1971, CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ - 1971, HARMINCKÉT NEVEM VOLT - 1972, HEKUS LETTEM - 1972, A VŐLEGÉNY NYOLCKOR ÉRKEZIK - 1972, EGY SRÁC FEHÉR LOVON - 1973, ÁLMODÓ IFJÚSÁG - 1974, A KIRÁLYLÁNY ZSÁMOLYA - 1976, MAGYAROK - 1977, HALOTTAK GYERTYAFÉNYBEN - MTV 1985, SOHA, SEHOL, SENKINEK - 1988, AZ OPERAHÁZ FANTOMJA - USA 1989, A GÓLYÁK MINDIG VISSZATÉRNEK - 1992, SZOMSZÉDOK - MTV 1987-1999. SOSE HALUNK MEG - 1993.
 |
Raksányi Gellért Síremléke - Balatongyörök 2008. Fotó: Botár Endre színművész | |
|