CSERNUS MARIANN (Budapest 1928. október 30. Szülei: Csernus Károly és Dlabács Mária. Elvált. Gyermeke: Joó Katalin 1951-1988). Amatőr szí­njátszói múlt után üstökösként került a szí­ni pályára. - A Nemzeti Színház Stúdiójában 1953-ban fejezte be tanulmányait. - 1948-ban szerződteti a Pesti Színház, 1950-től a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze.

Kitüntetései:
Farkas-Ratkó dí­j 1969, Jászai Mari-dí­j 1970, Érdemes művész 1975,
Sí­k Ferenc emlékgyűrű 1999, Ivánka Csaba-dí­j 2001, Főnix-dí­j 2004.
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 2006.
Szendrő József-dí­j 2009, Kossuth-dí­j 2010.
1989-től a Nemzeti Színház örökös tagja.

A Magyar Színházban jelenleg játszott szerepei:

KÁROLYI GÁSPÁR VIZSOLYI BIBLIÁJA,
ÖREG NÉNI - Marika néni (Háy János: Házasságon innen, házasságon túl),
MARTHA (Joseph Kesselring: Arzén és levendula),
FLORIO (John Ford: Kár, hogy kurva),
PAULINA, SENECA ANYJA (Nero, a véres költő)

 >>INTERJÚK<<

Televí­ziós interjú:
>>MAGÁNBESZÉLGETÉSEK<<
Csernus Mariannal Juszt László beszélget
Magyar Televí­zió - 2009. május 3.

Csernus Mariann EMERENC szerepében Szabó Magda - Bereményi Géza: Az ajtó Moór Marianna és Csernus Mariann

Róla:
CSERNUS MARIANN - Mtv portréfilm
Rendező: Orbán ágnes, Operatőr Mertz Lóránt - 20'

Legfontosabb alakí­tásai:

LAODAMEIA (Babits: Laodameia),
MELINDA (Katona: Bánk bán),
HELÉNA (Shakespeare: Szentivánéji álom),
ALISON (Osborne: Dühöngő ifjúság),
KINGA (Nagy Ignác: Tisztújí­tás),
VALERIA (Shakespeare-Brecht: Coriolánus),
MÁSA (Tolsztoj: Élő holttest),
PANOVA (Trenyov: Ljubov Jarovaja),
SAMANOVA (Arbuzov: Tánya),
JEANE (Osborne: Komédiások),
ATHÉNA (Devecseri: Odysszeusz szerelmei),
HELÉNE (Bellon: Csütörtöki hölgyek),
MÁMI (Sultz: Barátaim! Kannibálok!),
JENNY (Albee: Mindent a kertbe),
MELLONIE (Illyés: Bölcsek a fán),
RAMSDEN KISASSZONY (Shaw: Tanner John házassága),
LINA (Molnár: Olympia),
MRS. HASSELTINE (England: Neveletnelek),
ZINAIDA SZAVISNA (Csehov: Ivanov),
ANYÓS (Brecht: Kaukázusi krétakör),
PALLAS ATHÉNÉ (Euripidész-Sartre: Trójai nők),
SÜRGE ASSZONY (Shakespeare: IV. Henrik király),
BELIZA (Moliere: Tudós nők),
PERNELLE ASSZONY (Moliere: Tartuffe),
MISS CHARLOTTE SCHOEN (Shaffer: Letice és Lotte),
MADAME ROSALIGUETTE (Kopit: Jaj apu...),
CONSTANCE (Giraudoux: Chaillot bolondja),
GIZA (Pap Károly: Szent szí­npad),
MARGIT (Dunai: Párhuzamos pofonok),
NÓRA (Gyurkovics: Császármorzsa),
GALAMBOSNÉ (Csiky: A nagymama),
DAJKA (Euripidész: Médeia),
GRÓFNÉ (Nestroy-Heltai: Lumpáciusz Vagabundusz),
DURAND, VIOLETTA MOSTOHAANYJA,
PÁHOLYOSNŐ (Kálmán: A montmartrei-i ibolya),
GIZA (Örkény: Macskajáték),
NONNIE NÉNI (Williams: Az ifjúság édes madara),
MIRIGY (Vörösmarty: Csongor és Tünde),
ORBÁNNÉ (Örkény-Berényi: Drága Gizám),
NINI (Márai: A gyertyák csonkig égnek),
NASZTASZJA PETROVNA (Gogol-Vidnyánszky:
Az orr),
HELGA, második hegedű (Niklas Radström: Búcsúkvartett),
EUGÉNIA (Mrozek: Tangó),
AZ ANYAKIRÁLYNŐ (Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete),
EMERENC (Szabó Magda - Bereményi Géza: Az ajtó),
ÖREG NÉNI - Marika néni (Háy János: Házasságon innen, házasságon túl),
A SZŐNYEGKERESKEDŐ FELESÉGE (Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember),
MARTHA (Joseph Kesselring: Arzén és levendula),
FLORIO (John Ford: Kár, hogy kurva),
MARION ( Alexandre Dumas- Kiss Csaba: A Kaméliás hölgy),

Önálló estjei:

SZÜLETÉSNAPI ÓDA 1962,
KÖLTŐNK ÉS KORA 1966,
SENECA: JÁTÉK AZ ISTENI CLAUDIUS HALÁLÁRÓL
(monodráma) 1968,
DITIRAMBUS A NŐKHÖZ 1969,
WEÖRES SÁNDOR: PSYCHÉ (monodráma) 1972,
ASSZONYOK MONDÓKÁI 1976,
JÁSZAI MARI: ÉLETEM 1979,
KÁROLI GÁSPÁR: VIZSOLYI BIBLIA 1982,
MEGTÖRT ASSZONY 1986,
VÁLTOZÁSOK 1986.

Film:

A VIZSOLYI BIBLIA,
A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK

Könyvei:

ESZTERLÁNC - Magvető Kiadó 1986.
KI VOLTÁL LÁNYOM - Argentum Kiadó, Budapest 1993.
CSILLAGSZÓRÓ - Neoprológus Kiadó, Budapest 2002.

Liv Ulmann VÁLTOZÁSOK cí­mű könyvének fordí­tója.