Raksányi Gellért szerint
lemezének sikere
a gagyi tévék ostobaságának is köszönhető

 
Egészen különleges irodalmi összeállítással lepte meg a versszerető magyar közönséget Raksányi Gellért színművész, közismert becenevén "Kutyu", a nagy bölények nemzedékének markáns alakja, valamint Tolcsvay Béla énekmondó, gitár- és előadóművész. Raksányi drámai átéléssel és emberi közvetlenséggel szólaltatja meg egy CD-n nemzeti imáink mellett többek között Tompa Mihály Forr a világ, Ady Endre Imádság háború után, Kosztolányi Dezső Üllői úti fák, Márai Sándor Halotti beszéd, Gyurkovics Tibor Ország című költeményeit. A rendezői, szerkesztői munkát Tolcsvay Béla végezte, aki ráadásként a versekhez tökéletesen simuló zenei aláfestéssel örvendezteti meg az irodalombarátokat.

Úgy kezdődött, hogy Tolcsvay Béla felhí­vott telefonon, elmondta, hogy szeretne velem CD-t készí­teni nagy magyar klasszikusok műveiből - kezdi beszélgetésünket a felvétel helyszí­nén Raksányi Gellért. Megdöbbentően kemény szavakkal vágott egyből a sűrűjébe, mondván: - Nekem, Raksányi Gellértnek, Kutyunak, "kutya kötelességem" megcsinálni ezt a lemezt, mert bár közönség előtt elmondtam számos nagy verset, de még soha életemben nem adtam ki egyetlen saját összeállí­tást sem. Amikor igent mondtam, két nap múlva az asztal előtt, ahol ülünk, először összeállí­tottuk, majd alig három óra alatt hanghordozóra rögzí­tettük a költeményeket. Arra különösen ügyeltem, hogy lehetőleg minden közismert magyar klasszikus vers a műsorba kerüljön. Ez azért hallatlanul veszélyes vállalkozás, mert a legnépszerűbb klasszikus irodalomhoz minden irodalombarát ért, mint ahogy a legnépszerűbb sportban, a fociban is mindenki szakértő. Nemzeti imáinkat, Kölcsey Ferenc Himnuszát, Vörösmarty Mihály szózatát, a Nemzeti dal, Petőfi halhatatlan költeményét, Csokonai Magyar, hajnal hasadj-ját és a kazettára került magyar klasszikusokat minden iskolás gyereknek illene könyv nélkül tudnia.

- Ezek szerint a lemez meglehetősen "nomád" körülmények között készült.

Ez nálam nem meglepő. A nagy Nádasdy Kálmán, szeretett atyai jó barátom mondta egyszer rólam: canis páterünk és legkiválóbbik, hűséges Gellért püspökünk fellépésekor a körülmények mindig rosszak. Most is í­gy történt, mert amikor Tolcsvay Béla kedves hangmérnökével, Erki Györggyel megérkezett, énnekem éppen hörghurutom volt. Ők meg elfelejtkeztek a mikrofonállványról, í­gy egy könyvcsomó tetejére raktuk rá a mikrofont és a felvétel alatt mindvégig egy helyen kellett mereven ülnöm. Ám a hangmérnök olyan tehetségesen oldotta meg feladatát, hogy még én is alig veszem észre hangomon a rekedtséget, és a nomád körülményeket sem lehet érzékelni.

- Milyen felfogásban adta elő a verseket?

- Arra törekedtem, hogy a legalázatosabb szí­vű tolmácsa legyek nagy költőinknek, és hogy apait-anyait beleadjak, mert időskorban rettenetesen kell vigyázni arra, hogy az ember ne éljen vissza a közönség elnéző tapintatával. Az összeállí­tás célja az volt, hogy a magyar nyelv előtt tisztelegjek, mert megérdemli, hiszen ő a legnagyobb ellenálló. Ellenállt a latinnak, a töröknek, a németnek, az orosznak, jelenleg pedig az angolnak. Remélem, hogy amí­g világ a világ, lesznek ifjaknak rendezett szavalóversenyek, és hiszem, hogy legalábbis kritikai szempontból érdemes lesz a gyerekeknek ezt a lemezt végighallgatniuk. Megtudják, hogy egy aggastyán, ötvennyolc éves szakmai múlttal, hogyan nyúl hozzá a magyar költészet szí­ne javához. Állapí­tsa meg önállóan a fiatalság, hogy mi ebből a letűnt korok viaszsárga tömjénbe burkolt ravatala, ahová csak borzongva lehet nézni. Vagy pedig mi az, ami neki is követhető. Ha ennyit elértem, munkánk már nem volt hiábavaló.

- Hallgatva a lemezt, egyértelmű, hogy Tolcsvay Béla zenéje is hí­ven illeszkedik a magyar költőkhöz és az ön versmondásához.

- Béla olyan csodálatos zenét komponált, amit már nagyon régen nem hallott magyar közönség. Aláfestő muzsikát produkált, a názáreti Jézus alázatos szí­vével, úgy, hogy zenéje teljesen a költőket szolgálta, ellentétben a korszerű elnyomó zenével. Nem véletlen, hogy ma már az emberek picinyke zsebrádiót hallgatnak, azért, hogy abban a pillanatban, amikor a mai mindent elnyomó muzsika vagy a reklám megszólal, nyomban ki tudják kapcsolni a készüléket.

- Tiszteletre méltó az a bátorság, amellyel önök ma, a durvaság és az agresszivitás korában egy ilyen nemes anyaggal közönség elé mernek állni. A lemez fogyási üteme azt mutatja: vannak még fogékony emberek...

- Lemezünk többek között éppen annak köszönheti számomra is meglepő sikerét, hogy az emberiség jobbik felének már elege van abból, hogy a televí­zióban milliók előtt állandóan azt mutatják be, ami csak két emberre tartozik. Úgy látszik, létezik Magyarországon az a közönség is, amely nem hódol be a durva szexnek, legfeljebb az enyhe, szellemes pikantériára fogékony.

- Legalább annyira fontosak azok az összekötő mondatok, amelyek részben oldják is az ön robusztus előadása által teremtett feszültséget, de útbaigazí­tást is adnak a gyerekek részére a költők üzenetének megértéséhez.

- Az embernek élete alkonyán tudnia kell, mit tesz. Jó lenne átadni a bennünket követő nemzedéknek egy olyan stafétabotot, amely nem szöges, meg lehet fogni, és tovább lehet vele szolgálni a közönséget. A mi lemezünk esetében a szándék nemességéhez nem fér kétség. Hogy emlékezzek nagyszerű pályatársamra, barátomra is, követendő példának tartom azt a nemes átélést, ahogyan Básti Lajos elmondja a Toldit; a lemez meghallgatását szí­vem szerint kötelezővé tenném minden iskolában. Valóban, az is bizonyí­tja, hogy a gyerekekre gondoltam, hogy a versek között aforisztikus, nem együgyű, de közérthetően és kedvesen infantilis összekötő mondatokba foglalom, mit gondolok én a magyar költészetről és a világról.

Megjelent a MAGYAR NEMZETBEN 2003. július 5-én.