ÉN, SZEGÉNY SUDÁR ANNA


Bálint Márta


A Szegény Sudár Anna egy erdélyi magyar asszony képzelt naplója, amely az 1989. decemberében lezajlott romániai "forradalom" előtti időkben játszódik. Az első és mindmáig egyetlen regény, amelyet anyaországbeli í­ró alkotott a romániai magyarság- és más hasonló körülmények között élő magyar népcsoportok sorskérdéseiről. A regényt 1998-ban Magyar Örökség dí­jjal tüntették ki.

"Arról is akartam szólni - mondja Jókai Anna -, hogyan, milyen tartással és milyen erőforrásból táplálkozva lehetünk képesek a sokszor elviselhetetlennek tűnő lelki és testi szenvedéseket mégis elviselni, honnan jön a remény a reményre?".

Bálint Márta elmondta: a regény megkapó látleletet ad egy erdélyi asszony életéről. A napi feljegyzésekből Sudár Anna életkörülményei, a háziasszony apró-cseprő dolgai hiteles realizmussal éppúgy megismerhetők, mint azok az érzelmi, indulati folyamatok, amelyek személyiségét meghatározzák.


* * *




BÁLINT MÁRTA
szí­nművész Marosvásárhely szülöttje. Szí­nészi diplomáját a Szentgyörgyi István Szí­nművészeti Főiskolán szerezte, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház tagja lett, ahol több mint ötven főszerepet játszott.

1988-ban családjával együtt Magyarországra telepedett. Pályafutása ezen szakaszában, az alábbi szí­nházakban lépett fel: Nemzeti Színház, Budapesti Kamaraszí­nház, Művész Színház, Magyar Színház, Evangélium Színház, Katona József Színház.


Legfontosabb alakí­tásai:

Kasszandra (Euripidész-Sartre: Trójai nők),
Noémi (Jókai Mór: Az aranyember),
Larissza (Osztrovszkij: A hozomány nélküli lány),
Regan (Shakespeare:Lear király),
Estella (Krúdy Gyula: A vörös postakocsi),
Dada (BródySándor: A dada),
Magdó (Tamási Áron: Énekes madár),
Júlia (Strindberg:Júlia kisasszony),
Essie (Bernard Shaw: Az ördög cimborája),
Piroska és Colette (Fényes Szabolcs - Szenes Iván: Isten véled édes Piroskám),
Lulu (Michel André - Szenes Iván: Lulu),
Jacqueline (Camoletti: Leszállás Párizsban),
Mira (Paul Everac: Albérleti szoba),
Inna (Rozov: Véndiákok),
Mara (Raffai Sarolta: Diplomások),
Desdemona (Shakespeare: Otello),
Mária (Tudor Musatescu: Szilveszteréji álom),
Eszter (Csí­ky Gergely: Cifra nyomorúság),
Liza (Borisz Vasziljev: Itt csendesek a hajnalok),
Rozika (Gárdonyi Géza: A bor),
Anya (Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres),
Fifi (Aurel Baranga: Szicí­liai védelem),
Csuri Linka (Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci),
Joana (Mihai Sebastian: Boga nővérek),
Mányuska (Mihail Bulgakov: A divatszalon titka),
Magdus (Sütő András: Vidám sirató egy bolyongó porszemért),
Amelie (Tudor Musatescu: A szélkakas),
Marianna (Moliére: A fösvény),
Corina (Mihai Sebastian: Vakációsdi)

Szí­nészi pályáját a szí­npadi produkciók mellett önálló irodalmi estekkel gazdagí­totta. Fontosabb egyéni műsorai: ÚJKORI FOHÁSZ (a világirodalom gyönyszemeiből válogatott verses est), KENÉZ FERENC, VÁNDOR GYÖRGY, LÉNÁRD SÁNDOR műveiből összeállí­tott, valamint KOSZTOLÁNYI estje után, évek óta töretlen sikerrel játssza az erdélyi költő-drámaí­ró és esszéista, SZÉKELY JÁNOS verseiből összeállí­tott, megrázó erejű estjét, melynek anyagából CD is készült.

Szí­npadi sikereit filmszerepek, televí­ziós és rádiós munkák teszik teljessé:
Esti vendégek (1976) - Rendező: Gheorghe Turcu
Naplemente délben (1980) -Éva szerepe - Rendező: Hintsch György
Hegyi patak (1994) - Tamási Áron szí­njátéka az Evangélium Színház előadásában, - Rendező: Udvaros Béla
Én, Szegény Sudár Anna (2007) - szí­nházi felvétel - Rendező: Szirti Anina, Kincses Elemér

 
HÍRLEVÉL
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés