A. P. Csehov
LEÁNYKÉRÉS

KÖTÉNYBEN ÉS KIMONÓBAN
- komédia egy részben és két változatban -

I. rész
a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadása

Csubukov, földbirtokos TRILL ZSOLT
Natalja Sztyepanovna, a lánya KACSUR ANDREA
Ivan Vasziljevics Lomov TÓTH LÁSZLÓ

Dí­szlet-jelmez: BALLA ILDIKÓ
Szí­npadra alkalmazta és rendezte:
VIDNYÁNSZKY ATTILA

II. rész

KINEJA Szeiho: A zsendülő orchidea dala
Kotón (ősi japán pengetős hangszer) játszik, énekel:
KUROKAVA MARI

A tojamai (Japán) Bungeiza Gekidan szí­nház előadása

Banszuke, földbirtokos FUNAMOTO JUKIHITO
Tomie, a lánya KOIZUMI KUNIKO
Tobikicsi, kérő TANII JOSIO

Dí­szlet: KUGO HIDEO Jelmez: TAKAO MASZUMI
Világí­tás: JAMAGUCSI TAKASI Ügyelő: MACUSITA KENICSI
Rendezte:
KOIZUMI HIROSI

* * *

Színháztörténeti kuriózum készül a Magyar Színház szí­npadán: Csehov mű kerül előadásra a magyar és japán nyelven.

A beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház 1993 óta működik, köztudottan nehéz körülmények között. Sajátos játékstí­lusuk, darabfelfogásuk üdí­tő szí­n a hazai teátrumok deszkáin. Csehov: Leánykérés cí­mű egyfelvonásosában egyaránt megtalálhatók a vásári komédiák, a commédia dell arte poénjai és a mí­musjátékok elemei. A szereplők elképesztő gazdagságú szí­nészi eszköztáráról tesznek tanúbizonyságot.

Jelenet a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadásából
Kacsur Andrea, Trill Zsolt, Tóth László

Az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház 1992-ben alakult. Létrehozásával a kárpátaljai magyar nyelvű kultúra egyetlen szí­nházi intézménye kezdte meg működését. Szinte a semmiből hihetetlen körülmények között nemzetközileg is elismert műhelyt sikerült létrehozniuk. A társulat eddig Európa 15 országának fesztiválján lépett fel, több mint 40 dí­jat mondhat magáénak. 2001-ben részt vettek a III. Színházi Olimpián Moszkvában. 2004-ben magyar, ukrán, amerikai és francia szí­nházak közreműködésével megrendezték az I. Sztalker Nemzetközi Színházi Fesztivált.

VIDNYÁNSZKY ATTILA (Beregszász 1964. március 8. Ukrajna.) 1985-ben bölcsészdiplomát szerez az Ungvári Állami Egyetemen, de szí­nház iránti érdeklődése a Kijevi Állami Karpenko-Karij Színház- és Filmművészeti Egyetemre irányí­tja. Itt szerez 1992-ben diplomát szí­nházrendező szakon.
1992-től a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapí­tó igazgatója, amelynek 1993-tól művészeti vezetője és főrendezője.

Anyaszí­nházán kí­vül rendezett a Kijevi Orosz Nemzeti Színházban (Leszja Ukrainka Színház), Szlovákiában és Jugoszláviában is. Magyarországon 1999-től a régi Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház rendezője volt, de szoros munkakapcsolat fűzte az Új Színház társulatához, s 2002-ben bemutatkozik az új Nemzeti Színház rendezőjeként is, majd egy évig a Magyar Állami Operaház vezető rendezője. 2006. januárjától a debreceni Csokonai Színház művészeti vezetője, áprilisától megbí­zott igazgatója.
1995-ben Arany oroszlán dí­jat, 1997-ben a Kontakt fesztivál dí­ját, 2000-ben Teplánszky Katalin dí­jat kap, 2002-ben Jászai-dí­jat és Ukrajna Érdemes Művésze kitüntetést , 2004-ben a kritikusok dí­ját kapja meg. 2005-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést veszi át, 2006-ban a Magyar Művészetért Dí­j elismerésben részesül.

* * *

A második részben a japán Bugeiza Gekidan előadásában láthatjuk ugyanazt a komédiát - egészen másként.

Az előadás - a második világháború utáni japán szí­nházi gyakorlatnak megfelelően - "japanizált" formában, japán szerepnevekkel került szí­nre mintegy negyven évvel ezelőtt, és azóta folyamatosan repertoáron maradt (természetesen a szí­nészek közben cserélődtek). Alacsony japán teázó asztal mellett tatamin és ülőpárnán térdelve veszekszik a gyönyörű kimonót viselő, korosodó japán lány a kérőként szintén hagyományosan japán ünnepi viseletben feszí­tő szomszéd földbirtokossal a Bivalyrét tulajdonjogán és a Csí­pdmeg nevű vadászkutya - a japán változatban versenyló - képességein.

Jelenet a tojamai Bungeiza Gekidan Színház előadásából

A Bungeiza Gekidan japán szí­nházi társulatot mintegy hatvan évvel ezelőtt, közvetlenül a második világháború után alapí­tották Tojama városban, ahol jelenleg is működik. Az együttes ún. "közösségi szí­nház", európai fogalmak szerint talán a félprofesszionális társulat meghatározás fedi leginkább ezt a működési formát.

Műsortervük igen változatos: játsszák a teljes Csehov-tetralógiát, Ibsen és Brecht műveket, a Carmina Burána táncszí­nházi változatát, de Ionesco abszurdjait, Becket Godot-ra várva cí­mű ősabszurdját, amerikai mintára készült japán musicaleket, mese- és táncjátékokat is. Örkény Tóték cí­mű tragikomédiájával és Szép Ernő Májusával Magyarországon is turnéztak - Budapesten a Thália Színházban játszottak mintegy húsz évvel ezelőtt -, s bemutatták Füst Milán A zongora cí­mű művét is. Előadásaikkal az utóbbi negyedszázadban külfödi turnékra és fesztiválokra is meghí­vást kaptak: az együttes eddig a világ 5 kontinensén 17 ország 30 városában 56 alkalommal vendégszerepelt.



A társulat vezetője, KOIZUMI HIROSI
46 alkalommal járt hazánkban, több alkalommal rendezett a debreceni Csokonai Színházban (Kinosita Dzsundzsi: Hétalvó, A félnótás legény, A selyemtollú kócsag cí­mű szí­nműveit rendezte). A japán-magyar szí­nházi kapcsolatok ápolásáért korábban Csokonai-dí­jjal tüntették ki, megkapta a Milleniumi Ezüst Medál kitüntetést, legutóbb pedig a Pro Cultura Hungarica kitüntetést adományozták neki.

* * *

KUROKAVA MARI, az egyik legí­géretesebb fiatal japán hangszeres játékos Kineja Szeiho: A zsendülő orchide dala cí­mű szerzeményét a koto nevű ősi hangszeren szólaltatja meg, ezzel teremtve hamisí­tatlan japán hangulatot a Bungeiza Gekidan előadása előtt.

Kurokava Mari kotón játszik

A vendégjáték támogatói:

Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat

 
HÍRLEVÉL
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés