Béla herceg, Álmos fia, Pécsváradon raboskodik. Világtalan, hiszen csakúgy, mint apját, őt is megvakí­tatta Kálmán király, hogy egyikük se kerülhessen a trónra. Itt él velük száműzetésben Predszlava, Béla anyja, aki süket. Valamint Béla húga, Hedvig, aki olthatatlan vágyat érez a pécsváradi apát iránt. Együttlétük nem hétköznapi családi élet.

Egy nap váratlanul látogatók érkeznek, egy különös idegen, és Jelona, a szerb nagyzsupán lánya. Feladatuk van: a vak Bélát visszahí­vni a magyar trónra, és Jelonával házasságra bí­rni. A család élete felborul, régi sérelmek szabadulnak ki a bűvös palackból, az eddigi "belső fényt" kezdi elnyomni a külvilág szivárvány-szigete. Különösen, ha azt is megtudjuk, ki ez a különleges idegen...

A szí­nmű a magyar középkor érzékeny, rejtett világába vezeti a nézőt. A régi bűnök és az új szándékok között hatalmas űr tátong, alapkérdés, sikerül-e emberséggel, megbocsátással úrrá lenni a tetemrehí­váson. És egyáltalán: melyik "fény" fontosabb - a belső, vagy a külső.

A darabot ősbemutatóként a Pécsváradi Várszí­nház mutatta be 2006 nyarán.

* * * * *

"Nem mindennapi előadásnak lehettek részesei, akik ott voltak a Szeretlek, fény ősbemutatóján Pécsváradon. A visszhangzó várfalak, az eredeti környezet, a szövegben bujkáló, környékre vonatkozó utalások mind-mind növelték az előadás hitelességét, a különleges hangulatot. Nem túl gyakori az olyan alkalom, amikor egy szabadtéri szí­nház nézőterén pisszenés sem hallatszik; az pedig még ritkább, mikor ez a feszült figyelem az előadás szinte egészéről elmondható. A közönség ezúttal jelesre vizsgázott; köszönhetően a remekül megí­rt darabnak és a nagyszerű alkotógárdának..."
Tovább>>