Az Istenek lantosa, Orfeusz nagyon unja már amúgy gyönyörű feleségét, Eurydikét, aki szintén allergiás daloló férjére, s ezért mindegyik máshol keres vigaszt. Ám megjelenik az alvilág istene bamba pásztor képében, és leviszi magához a szépséges asszonyt. A dalnoknak rá kell jönnie, hiányzik az asszony, ha nincs a közelében, s Eurydike számára sem egyértelmű a pokoli szabadság. Orfeusz immár felhozná őt. Jupiter főisten az olimpuszi szaunában megtudja, hogy a pokolban új zsákmány van, elindul megszerezni magának... arra nem számít, hogy felesége, Junó, amikor ezekről tudomást szerez, dühödten megy utána az egész isteni sokadalommal... ebből aztán olyan keveredés lesz, hogy ilyet a Vének Tanácsa, a három öreg kukkoló, Szophosz, Malasz, Phellosz sem látott még... hogy aztán győzzön a pokolban a mindenek fölött álló házastársi szeretet! És szólha már a kánkán az alvilági tivornyán!

* * *

Offenbach műve játékos francia könnyedséggel, mulattató iróniával mesél emberi és isteni kapcsolatokról, hogyan tud egymás mellett élni mitológia és ember... miközben árad az élettel teli zene, hogy meséljen a minden problémára megoldást adó szeretet hatalmáról.