- antiwestern 2 részben -
Színpadra írta: SCHWAJDA GYÖRGY
Asszonyok, lányok, cowboyok
Díszlet: MIRA JÁNOS
Jelmez: TORDAI HAJNAL
Dramaturg: GECSÉNYI GYÖRGYI
Rendezőasszisztens: TRIMMEL ÁKOS, LÉVAI ÁGNES
Rendező: IGLÓDI ISTVÁN
>>KÉPEK AZ ELŐADÁSBÓL<<
13. Pác Tivald és Benjamin Walter személyazonosságot cserél. Egyikük szökni vágyik, a másik talán kalandot keres. Nos, egész jó üzletnek tűnik, mindenki azt kapja, amire vágyott. Biztos? Vajon mi történik akkor, ha az újsütetű Benjamin Walter (alias 13. Pác Tivald) egy remekbe szabott plasztikai műtét után elvetődik alteregója rég nem látott szülőföldjére, Filliponba, A Néma Revolverek Városába? A fogadtatás meleg, mi több forró: mogorva arcok, sanda tekintetek, könnyes szemű asszonyok, lincshangulat: itt valami szörnyű titok lappang! Lehet, hogy főhősünk cseberből vederbe került? Pácot állandó életveszély fenyegeti: ütik, verik, rálőnek, kést szegeznek a torkának, s közben az iránt érdeklődnek, hogy mit tud a hajnalról, a szférák muzsikájáról és Goethéről... és legfőképp a Probatbicolról! Nem ismer senkit, nem ért semmit, - a túlélés egyetlen esélye: úszni az árral és blöffölni, süketelni bármi áron. Az eredmény bámulatos: a dühödt, forrongó tömeg hősként, új vezérként kezdi ünnepelni…
A darab Rejtő olykor karikatúra-szerű figuráival amolyan görbe tükröt tart elénk: megmutatja, hogyan lehet az értetlenségből, tudatlanságból erényt kovácsolni, a tömeget manipulálni; hogy „császármetszéssel” is születhet botcsinálta népvezér, s hogy bizony következményekkel jár, ha valaki megittasul a hatalom ízétől…
REJTŐ JENŐ
(1905-1943)
„Alighanem a P. Howard írói álnéven közismert Rejtő Jenő az egyetlen magyar író, akinek olvasottsága vetekedik Jókaiéval, talán még felül is múlja - de még a neve sem fordul elő sem Rejtő, sem Howard formában legbőségesebb irodalomtörténetünkben sem. (Csak a Magyar Irodalmi Lexikonban szerepel.) Az irodalomtörténet nemcsak azt nem vette tudomásul, hogy tehetséges író volt, hanem még azt is alig, hogy egyáltalában élt. Még arra sem becsülték, hogy legalább lebecsüljék. Pedig ez a Rejtő-Howard vagy öt évtizede nevetteti már a legszélesebb magyar olvasóközönség egymást követő nemzedékeit. Annak a groteszk, nemegyszer abszurd humornak, ami nálunk Sipulusszal kezdődött, Heltai Jaguárjával folytatódott, véleményem szerint ő volt a legszélsőségesebb változata, akinek népszerűsége a múló évtizedekkel egyre nő, és egyaránt népszerű az alig olvasók tágas és az irodalmi ínyencek szűkös köreiben…
Egy rettegő világ kellős közepén nevettetett a borzalmakon. De ez nem ,,fekete humor", nem morbid komikum - ez a lélek felülemelkedése saját rettegésén.”
Tovább>>
Hegedűs Géza