CSURKA LÁSZLÓ
Jászai Mari-díjas művész, A Nemzeti Színház örökös tagja

 

CSURKA LÁSZLÓ (Budapest 1936. január 21. Szülei: Csurka Péter és Bodnár Erzsébet. Nős. Gyermeke: Gergely 1971.) A Színház- és Filmművészeti Főiskoláról 1955-ben politikai okokból eltávolították. Pályáját a Kaposvári Csiky Gergely Színházban kezdte, majd 1958-tól egy évadon át a Déryné Színház színésze volt. Németh Antal hívta föl rá a Nemzeti Színház vezetőinek figyelmét. 1959-től a Nemzeti Színház társulatának tagja, 2000-től a Pesti Magyar Színház művésze.

CSURKA LÁSZLÓ a Magyar Színház egyik legkiválóbb karakterszínésze. Pályáját a színészmesterség minden eszközét ismerő, tanítani való minőségi munkák fémjelzik. Alakításait mély emberismeret, sokszor iróniával fűszerezett látásmód, s minden esetben a műnek alárendelt pontos színészi munka jellemzi.

Kitüntetései:
Jászai Mari-díj 1988. A Nemzeti Színház örökös tagja,
Főnix-díj 2006. Sík Ferenc emlékgyűrű 2008.
Békés Város Díszpolgára 2010.

A Magyar Színházban jelenleg játszott előadása:

CSURKA LÁSZLÓ ELŐADÓESTJE (Fizetek, Főúr! - Sanzonok a pesti éjszakában),

>>INTERJÚK<<

>>SZÜLETÉSNAPI LEVÉL<<
>>CSURKA LÁSZLÓ köszöntése 70. SZÜLETÉSNAPJÁN<<
>>SZEREPEK KÉPEKBEN<<

Drága Kutyu!
Csurka László búcsúbeszédei Raksányi Gellért és Agárdy Gábor temetésén
Agárdy legendák

Róla:
MGP: Csurka László ária- és dalestje - Magyar Színházi Portál, 2005. november 22.
"...Önálló esttel két esetben állnak elő: 1. ha egybegyűlt annyi emberi-művészi tapasztalat, amit túllendülten irodalmi-szerepbeli megkötöttségeken kénytelen elmondani a színész, 2. végső elkeseredésből, megmutatkozásra kiéheztetetten. Csurkánál fennáll mindkettő. 70 éves (lesz januárban). 50 éve színész...
...A vértolulásos vademberről, a mindig forrponton lévő, robbanásveszélyes elégedetlenről kiderül a Magyar Színház estéjén, mennyire érzelmes, jóságos nagy gyerek. Mennyire képes meghatódni. Annyira, hogy könnyekkel a torkunkban meghatódunk kétórás búcsúzkodásától Zerkovitzokkal, és vele énekeljük a finálét – mert szakmailag laza biztonsággal, belülről komolyan gondolva énekeltet és énekel –..."
Tovább>>

Csurka László a FIZETEK, FŐÚR! előadásában
Apáti Miklós: Csurka összetartó edénye a bogrács - Magyar Hírlap. 2009. január 27. 
"Csak a legszűkebb szakma, a legbarátibb társaság tartja számon, hogy ő az a színész, aki beugrásaival sok-sok előadást megmentett. Csurka László ismeri az összes jelentős magyar írót, az összes idomárt, minden zsokét, valamennyi cigányprímást. "És néhány brácsást is" – mondja fanyar humorral. Most meg azt énekli színházában, hogy Fizetek, főúr! E keserédes est az ő jutalomjátéka, és a miénk, nézőké.  Egyik interjújában elmondta: sohasem osztottak rá olyan szerepet, amelyben kimondhatta volna azt a szót, hogy szeretlek, vagy azt, hogy édesanyám. Ez a sok-sok régi sanzonnal dúsított előadás a Pesti Magyar Színházban e ki nem mondott szavakról is szól. És az teszi hitelessé, hogy Csurka László az ötvenes-hatvanas évek éjszakai életében hajszolta és néha élte a szabadságot. Nem egyedül: ezekben az éjszakai szabadságharcokban olyan társai voltak, mint Darvas Iván, Tamási Áron, Pilinszky János, Hernádi Gyula, Kiss Manyi, Kálmán György..."
Tovább>>

Legfontosabb színházi szerepei:

CSONGOR (Vörösmarty: Csongor és Tünde),
BARLA (Illyés: Lélekbúvár),
RENDŐRFŐNÖK (Madách: Mózes),
PETER STOCKMANN (Ibsen: A nép ellenésége),
LUCULLUS (Shakespeare: Athéni Timon),
TYBALT (Shakespeare: Romeo és Júlia),
CAMILLO (Shakespeare: Téli rege),
DUNCAN, SKÓT KIRÁLY (Shakespeare: Macbeth),
GEORGE (Albee: Mindent a kertbe),
ZSIGMOND KIRÁLY (Németh: Husz János),
INCHOFER ATYA (Németh: Galilei),
BRENNER (Gábor Andor: Dollárpapa),
UVE SIEWERS (Dürrenmatt: Fizikusok),
LIPÓT HERCEG (Dürrenmatt: János király),
HÁJAS HERCEG (Brecht: A kaukázusi krétakör),
MAKÁR, A KOVÁCS (Márai: Kassai polgárok),
SCOTTY (Williams: Az ifjúság édes madara),
PANTALONA (Goldoni: Két úr szolgája),
MENELAOSZ (Euripidész-Sartre: Trójai nők),
6. ESKÜDT (Rose: Tizenkét dühös ember),
BARLA (Illyés: Lélekbúvár),
HARISNYÁS MÁRTON (Csurka: Megmaradni),
KASZIBA (Tamási: Ördögölő Józsiás),
VÁLLAY (Bókay: Négy asszonyt szeretek),
CSULAI GYÖRGY: (Páskándi: Tornyot választok),
NYOMOZÓ ŐRNAGY (Határ: Elefántcsorda),
BRABANTIO (Shakespeare: Othello),
ÖREG NAGY (Bródy: A tanítónő),
SLEXITS (Czakó: Fehér ló),
NILS NIELSEN (Molnár: Nászinduló),
BAKOS BÉLA (Németh László: Villámfénynél),
TÁLTOS (Novák-Rossa: A csodaszarvas),
JOCHUM MAGNUSSEN (Kaiser: A főnyeremény),
GAÁL (Polgár: Az évszázad betege),
COULMIER (Weiss: Marat / Sade),
ZETELAKI DÁNIEL (Sütő: Advent a Hargitán),
MICHAEL CAREY (Lavery: Az Úr katonái),
MAHON (Synge: A nyugati világ bajnoka),
BOSS FINLEY (Williams: Az ifjúság édes madara),
ÉGEON (Shakespeare: Tévedések vígjátéka),
ANTIGONUS (Shakespeare: Téli rege),
POSTAMESTER ÚR (Szép ernő: Patika),
KEVÉS, békebíró (Shakespeare: A windsori víg nők),
AZ ÉRSEK (Anouilh: Becket, vagy Isten becsülete),
SCHWARTZ, PESTI FOGADÓS (Szigligeti: Liliomfi),

CSURKA LÁSZLÓ ELŐADÓESTJE - Fizetek, Főúr! - Sanzonok a pesti éjszakában

Rendezései:

Csurka István: MAJÁLIS,
Dancs István: SZE-KU-KÁK

CSURKA LÁSZLÓ színházi munkái mellett eddig több mint 150 magyar filmben és televíziós játékban szerepelt.  A 60-as évektől napjainkig a legkülönbözőbb műfajú filmalkotásokban alakított meghatározó, jelentős karakter szerepeket. Játékára minden esetben átgondolt, hiteles, plasztikus szerepformálás jellemző.

Játékfilmek: 

Az ígéret földje (1961)
Megöltek egy lányt (1961)
Májusi fagy (1961)
Pacsirta (1963)
Rab Ráby (1964)
Miért rosszak a magyar filmek? (1964)
Az aranyfej (1964)
Így jöttem (1964)
Patyolat akció (1965)
Sellő a pecsétgyűrűn I-II. (1965)
Szegénylegények (1965)
A férfi egészen más (1966)
Tanulmány a nőkről (1967)
A veréb is madár (1968)
Kártyavár (1967)
Szép magyar komédia (1970)
A fekete város (I-II. 1971)
Hekus lettem (1972)
Még kér a nép (1972)
Egy srác fehér lovon (1973)
Hét tonna dollár (1973)
Jelbeszéd (1974)
Ha megjön József (1975)
Kísértés (1977)
Lúdas Matyi (1979-rajzfilm)....Az egyik hajdú hangja
Kojak Budapesten (1980)
Circus Maximus (1980)
Sértés (1982)
Hófehér (1983-rajzfilm)....A zsoldos hangja
Hanyatt-homlok (1983)
Gyerekrablás a Palánk utcában (1985)
Képvadászok (1985)
Banánhéjkeringö (1986)
Érzékeny búcsú a fejedelemtől (1986)
Szörnyek évadja (1986)
A Nyaraló (1992)
Sose halunk meg (1993)
A Pártütők (1994)
Szamba (1995)
Honfoglalás (1996)
Argo (2004)
Macskafogó 2 - A sátán macskája (2007-rajzfilm)
Tabló (2008)

Tévéfilmek:

Az utolsó budai pasa (1963)
Fáklyaláng (1963-68)
Princ, a katona (I-XIII. 1966-tévésorozat)
Oly korban éltünk (I-V. 1966-67-tévésorozat)
Kártyavár (1968)
A ló is ember (1968)
Bors (1968)
Mi újság Pesten? (1969)
Só Mihály kalandjai (1970)
Kedd, szerda, csütörtök (1970)
Holt idő (1970)
Egy óra múlva itt vagyok (1971)
A fekete város 1-7. (1971)
Vidám elefántkór (1971)
Rózsa Sándor 1-6. (1971)
Holló a hollónak (1972)
Aranyborjú (1974)
Trisztán (1975)
Felelet 1-5. (1975)
Százéves asszony (1976)
Megtörtént bünügyek (1978)
Zokogó Majom 1-5. (1978)
Szetna, a varázsló (1980)
A fejenincs írástudó (1980)
Apassionata (1982)
Vízipók-Csodapók (1982-rajzfilmsorozat)....Dongó hangja
A szecsuáni jólélek (1984)
T.I.R. (1984-1987) Az Esmeralda című rész
Holt lelkek (1985)
Kémeri 1-5. (1985)
A falu jegyzője 1-6. (1985)
Barbárok (1987)
A trónörökös ((1988)
Szigorú idők (1988)
Margarétás dal (1989)
A Freytág testvérek (1989)
Eszmélet (1989)
Devictus Vincit (1994)
Patika (1995-tévésorozat)
Rasputin (1996)
Ábel Amerikában (1998)
A főügyész felesége (1990)
A titkos háború (2002)
II. Richárd (1976)

CSURKA LÁSZLÓ  színházban és filmekben játszott szerepein túl, megszámlálhatatlan rádiójáték közreműködő művésze volt, emlékezetes, fontos karakterszerepekben. Rádiós alakításai közül a legismertebb a SZABÓ CSALÁD  című sorozat (1959-2007), amelyben LACI szerepét alakította évtizedeken át, olyan művészek partnereiként, mint Gobbi Hilda, Rajz János, Horváth Tivadar, Moór Marianna...  

Kiváló beszédtechnikájának, jellegzetes orgánumának köszönhetően, igen sok szinkronalakítás is fűződik nevéhez. Ezek közül kiemelkedik a DALLAS című televíziós sorozat, amelyben több mint ötven epizódon át Carter McKay (a WestStar igazgatója) szerepét játszó – George Kennedy magyar hangja volt